Mikulás napja:
Retró mikulás
Nosztalgiázzunk: emlékezzünk régmúlt idők télapóira
Mindenhol, minden korban, minden gyermek nagy várakozással számolja a napokat a Mikulás eljöveteléig. Amikor pedig megérkezik hozzá a Télapó, boldogan válogat a sok-sok meglepetés-ajándék között – legyen az bármi is, bárhogyan tálalva.
Biztos vagyok benne, hogy néhanapján már most is elkezd a gyermekek eszébe jutni, hogy lassan-lassan érkezik a Mikulás. És éppen annyira örülni fognak az ajándékoknak, mint amikor nagyszüleink várták kisgyerekként a Télapó eljövetelét.
De vajon mi mindenért ácsingóztak, minek örültek nagyon felmenőik a maguk idejében, amikor az ő Mikulásai ajándékaira vártak? Miben volt más az ő mikulásuk, mint a ma élő unokáik mikulása?
Retró mikulás
Retró mikulás: amikor a banán még szenzáció volt
A nagy termékkínálat korában lehet a legfurcsább a mai idők gyermekének. Az olyan – mára már alapvetőnek számító – élelmiszerek, gyümölcsök, mint például a narancs, mandarin vagy banán ritkaságértéke. Nagyszüleink idejében ilyen egzotikus gyümölcsök sokkal nehezebben elérhetőek voltak, és persze aranyáron lehetett csak beszerezni őket. Így például ünnepekre, és ezen belül kifejezetten a mikulásra.
Bár még napjainkban sem ritkaság, hogy a mikuláscsomagban előfordul egy-egy déligyümölcs, mára már inkább csak a szokás diktálja így. Ám ahogyan az aranyozott diók is, valójában ezek is már csak nagyanyáink szemében számítanak különlegességnek.
Retró mikulás
Retró mikulás és a retró édességek
Természetesen a mikuláscsomag elmaradhatatlan és legfontosabb része az édesség. Van, ami sosem változik: a gyerekek aztán az igazán édesszájúak – éljenek bármilyen korszakban is.
Ám, míg a mai télapócsomagokban leginkább lila tehenes vagy mentoloscsokis és más egyéb csokimikulás lapul, vajon mit imádtak a nagyszüleink?
Hát ott voltak például a kis, kocka alakú édességek, amelyek kiválóan belefértek a mikuláscsomagba. Ott volt a kávés Párizsi kocka vagy az ugyanakkora méretű és alakú Melba csokik – utóbbi akkoriban még csak ananászízesítéssel.
És persze szaloncukorból is csak kétféle választék volt: mindenekelőtt a hagyományos, aranypapírba csomagolt zselés. Ha pedig valaki nem szerette a kocsonyás állagot, az ehette a konzumszaloncukrot (ahelyett, hogy a fenyőfára akasztotta volna). Ez utóbbiból olyan szentségtörő változat is létezett, amin nem volt csokoládébevonat.
Retró mikulás
Retró mikulás: a klasszikus virgács
Állítólag még ma is elképzelhetetlen egy igazi mikuláscsomag virgács nélkül. A valóságban azonban ezt már csak a nosztalgikus szülők teszik bele gyermekük csizmájába, a modernek inkább más, praktikusabb ajándékokkal helyettesítik.
Nagyszüleink számára azonban kikerülhetetlen kellék volt a virgács. A mai gyerekek talán azt sem tudják, mi is az valójában, de a nagymama biztosan tudna mesélni nekik róla… A virgács az örök jelképe annak, hogy ha valaki rossz – az nyalánkságok helyett csak ezt érdemelheti. Szerencsére mára már inkább a gyerekek boldogsága a fontos, így a mikulás célja is az, hogy örömet okozzon.