Mikulás napja:
A Mikulás látogatása: várakozás és izgalom
Egyszer réges-régen, egy havas decemberi estén kis Lili már nagyon várta, hogy eljöjjön a Mikulás. Odakint halkan esett a hó, a házak ablakain piros és arany fények ragyogtak, bent pedig fahéjas sütemény illata szállt. Lili a nagymamájával üldögélt a kandalló előtt, és kíváncsian kérdezte:
– Mikor jön már a Mikulás, nagyi?
A nagymama mosolygott, megsimogatta Lili copfját, és így szólt:
– Türelem, kicsi szívem! A Mikulás mindig eljön, csak meg kell várni, hogy leszálljon az est.
Lili leskelődött az ablakból, figyelte, ahogy a hópelyhek táncolnak, és képzeletben már hallotta is a száncsengők csilingelését. A kandalló fölé akasztotta a legkedvesebb piros zokniját, hátha abba hoz majd valami különlegeset a Mikulás.
A csodazokni legendája: hogyan kezdődött minden
Ahogy telt az este, a nagymama egy régi történetbe kezdett:
– Tudod, Lilikém, nem minden zokni egyszerű zokni. Van egy zokni, amiben csoda lakik. Réges-régen egy kisfiú, Ádám, olyan jó szívű volt, hogy még a saját játékait is odaadta a testvérének. Mikulás este azonban észrevette, hogy Ádámnak csak egy régi, lyukas zoknija van. A Mikulás megsajnálta őt, és varázserőt adott az öreg zokninak. Attól kezdve, akinek ilyen jó szíve van, annak a csodazoknija minden évben teljesíti egy titkos kívánságát.
Lili tágra nyílt szemekkel hallgatta, és megszorította a saját piros zokniját.
– És vajon én is megérdemlem a csodazoknit? – kérdezte halkan.
– Ha szeretettel vagy mások iránt, biztosan! – válaszolta a nagymama.
Mit rejt a csodazokni? Meglepetések és ajándékok
Az éjszaka csendjében, amikor mindenki aludt, a Mikulás végre megérkezett a házhoz. Nagy pocakjával, vörös kabátjában lépkedett be Lili szobájába, és elmosolyodott, amikor meglátta a kandalló fölött a piros zoknit. Halkan megszólalt:
– Lássuk csak, mit rejthetek ma ebbe a kis csodazokniba!
A Mikulás egészen különleges ajándékokat válogatott Lilinek: egy apró könyvet, aminek minden lapján új mese kezdődött, egy csillogó kavicsot, amelyet bárki boldogan tarthatott a zsebében, és egy rajzot, amin összefogó kezek látszottak. De a legnagyobb ajándékot csak az a gyerek találhatta meg, aki valóban szeretettel volt a családja és barátai iránt: egy kis papírra írt üzenetet, amin ez állt: „Továbbadd a jót, és a csoda veled marad!”
A Mikulás és a gyerekek: közös történetek
Reggel Lili boldogan ébredt. A kandallónál megtalálta a csodazoknit, benne a sok meglepetéssel. Kicsit álmosan, de izgatottan kiáltott a nagymamájának:
– Nézd, nagyi, tényleg itt járt a Mikulás! És a csodazokni is megtelt!
A nagymama odasietett, és együtt nézegették az ajándékokat. Lili különösen örült az üzenetnek, és elhatározta, hogy egész évben segít a barátainak, megosztja a játékait, és sosem felejti el, hogy a szeretet a legfontosabb ajándék.
Az oviban a barátaihoz is elvitte a csodazokniban talált rajzot, és elmesélte nekik a legendát. A gyerekek együtt játszottak, segítettek egymásnak, és közösen kitalálták, hogy jövő Mikuláskor mindenki készít majd egy kis ajándékot a másiknak.
Ünnepi hangulat: a csodazokni varázsa otthon
A házban egész decemberben jókedv és szeretet uralkodott. Lili minden este a kandalló előtt olvasgatta a kis könyvet, amit a Mikulás hozott, és minden nap tett valami jót: mosolyt csalt egy szomorú barátja arcára, segített anyának süteményt sütni, és még az öccsének is kölcsönadta a kedvenc plüssét.
A csodazokni titka az volt, hogy igazából mindenkié lehet, aki szívből jónak lenni akar. A Mikulás csak egy kis emlékeztetőt hozott, de a valódi varázs abban rejlett, amit egymásért tettek otthon.
Így aztán, amikor újra leesett a hó, Lili és a családja együtt énekelték a Mikulás-dalokat, és tudták, hogy a csodazokni varázsa ott van minden szeretett szóban és ölelésben.
Így volt, úgy volt, igaz se volt, ez volt a mese a Mikulásról és a csodazokniról. Talán igaz, talán nem, de a szeretet és a jóság minden nap csodákat hozhat az életünkbe.