Mikulás napja:
Télapó titkos küldetése: Mi az a csillagfényposta?
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy havas hegyoldalon megbúvó kis házikó. Ott lakott Télapó, a világ leghíresebb ajándékozója, aki minden tél kezdetén izgatottan várta a gyermekek kívánságlistáit. Azonban kevesen tudták, hogy Télapónak volt egy titkos segítője: a csillagfényposta.
A csillagfényposta nem volt hétköznapi küldönc. Ő a csillagok fényét használta, hogy eljuttassa a gyerekek kívánságait a világ bármely pontjáról a Télapóhoz. Este, amikor a gyerekek elaludtak, és a sötétség elhozta a csillagokat, a csillagfényposta csendben besurrant a szobákba, és meghallgatta a szívek titkos vágyait.
Egyik este a kis Emma suttogva mondta el kívánságát a párnájának. „Bárcsak a testvérem gyorsan meggyógyulna, és újra játszhatnánk együtt!” A csillagfényposta meghallotta, és ragyogó sugarába zárta Emma kívánságát.
A csillagfényposta útja a gyerekektől Télapóig
Ahogy a kívánságok összegyűltek a csillagfényből, a posta elindult hosszú útjára az égen át. Repült hegyek felett, sűrű erdők fölött és nagyvárosok fényei felett. Útközben a kívánságok dala csilingelt, és a csillagfényposta fénye egyre világosabb lett.
Télapó műhelyében a manók már várták az üzeneteket. „Nézzétek, újabb csillagfény érkezik!” kiáltotta egyikük, Pici, és a többiek odaszaladtak. A csillagfényposta óvatosan leereszkedett, és egy tündöklő csillagformájú borítékot adott át Télapónak.
„Milyen különleges üzenet, vajon mit rejt?” kérdezte Télapó, miközben óvatosan felnyitotta a borítékot. Bent Emma kívánsága ragyogott: szeretet, törődés és remény.
Milyen kívánságokat továbbít a csillagfényposta?
A csillagfénypostán át mindenféle üzenet érkezett. Volt, aki egy játékautóért vagy egy plüssmackóért könyörgött, de sokan másokat is megláttak a szívükben. „Anyukámnak szeretnék egy meleg sapkát, hogy ne fázzon, amikor dolgozni megy!” írta a kis Misi.
Máskor valaki csak egy mosolyt kért. „Azt szeretném, ha senki sem lenne szomorú a karácsonykor!” írta Zsófi, miközben a csillagfényposta már vitte is a kívánságát.
A csillagfény minden üzenetet ragyogóvá tett. Nem számított, hogy nagy vagy kicsi a kívánság, mind fontos volt, hiszen a szeretet és a jóság lakozott bennük.
Télapó segítői és a különleges üzenetek feldolgozása
Télapónak szorgos segítői voltak: a manók, a tündérek és a rénszarvasok. Mindenki részt vett a csillagfényes üzenetek feldolgozásában. „Ezt a kívánságot együtt kell teljesítenünk!” mondta Télapó, amikor olyan üzenetet olvasott, amelyben békét és barátságot kívántak.
A manók gyorsan csomagoltak sapkát és sálat, a tündérek varázsporral szórták meg a játékokat, hogy minden különösen boldogító legyen. A rénszarvasok pedig készen álltak, hogy a világ legtávolabbi zugába is elvigyék a szeretetet.
Egy napon, amikor az üzenetek között egy szomorú kívánság lapult – egy kisfiú azt kérte, bárcsak újra láthatná a barátját, aki messzire költözött – Télapó így szólt: „Néha az ajándék nem játék vagy édesség, hanem egy kedves üzenet. Írjunk levelet neki mindkettőjük nevében, hadd érezzék, hogy a barátság messziről is tart!”
Hogyan válaszol Télapó a csillagfényes levelekre?
Télapó sosem felejtett el válaszolni a csillagfényes üzenetekre. Hol egy meleg ölelést rejtett a csomagba, hol egy kedves verset, vagy éppen egy csillogó csillagformát a fa alá.
Karácsony estéjén, amikor minden gyermek álomba merült, Télapó csendben meglátogatta őket. Elhelyezte ajándékait, és minden csillagfényes kívánság mellé egy-egy szép üzenetet hagyott: „Szeretet és jóság legyen a szívedben, hisz ezek a legnagyobb ajándékok!”
És amikor a gyerekek reggel felébredtek, nemcsak játékot és édességet találtak, hanem valami különleges érzést is: a gondoskodás és a szeretet csodáját.
Így volt, úgy volt, igaz volt, tán mese volt. A csillagfényposta minden évben újra útnak indul, hogy összekösse a gyermekszíveket Télapó szeretetével. És ha esténként a csillagokra nézel, talán meglátod, ahogy a kívánságok fényei suhannak az égen.
Így volt, úgy volt, mese volt, s talán igaz is lehetett.